Számtalan anyuka keresett már fel végső elkeseredésében a segítségemet kérve, áruljam el, mi a titka, hogy Milkó 10hetes kora óta átalussza az éjszakát, és napközben is 2-3 órákat alszik el sírás, éneklés, simogatás és ringatás nélkül.

Az elsődleges, amit tudnod kell, hogy nem ismeretlen számomra az éjjeli óránkénti szoptatás, a cicin való elalvás, ugyanis Milkó 3 és 5 hónapos kora között mi is küzdöttünk a problémával. Segítséget én is az internetről kértem, és így találtam rá egy könyvre, majd egy alvásszakértőre. A hallottakat összevetettem az elveimmel, egyik nap elszántam magam, és nekifutottam a dolognak.

Mielőtt bármit is elárulnék, el szeretném mondani, hogy semmit ne vegyél készpénznek, én kizárólag csak tippeket adok, Neked kell a gyerkőcöd igényeihez faragni a leírtakat. Bizonyos szabályokat viszont mindenképp tarts be!

Első szakasz:

Minden gyereknek szüksége van rendszerességre, így lesz kiegyenúlyozott, nyugodt gyermek és felnőtt belőle. Ha mindig más időpontban eszik, játszik, sétál, nem tudja mi után mi következik és összezavarodik. Ellenben ha kialakított napirendje van, egy idő után minden "program" megszokottá válik, és ugyanolyan természetes lesz számára az esti lefekvés, mint a délutáni játék. Természetesen a gyermek napirendje időről időre változik, hiszen alvásigénye folyamatosan csökken, de nem kell megijedni, mindig "újabb" rendszer fog kialakulni. Az alvások közti időt próbáljátok meg hasznosan eltölteni, mert csak egy jó nap után lehet jót aludni!

Az első, amit tenned kell, hogy megtanítsd a bébit EGYEDÜL elaludni. A legjobb, ha van külön szobája. Ha nem megoldható, szeparálj el neki egy parányi részt a szobátokból, legyen meg a kis kuckója, ahová a későbbiekben félre is vonulhat. Sokat hallani az egy ágyban való alvásról, ezzel sajnos nem értek egyet. Nagy boldogság összebújni az illatos, pihe-puha bababőrrel, de hosszútávon sem a szülőnek, sem a gyereknek nem tesz jót. A bébi idővel elkezd kúszni, mászni, felállni, nem fogod tudni az ágyban tartani, ráadásul egyikőtök sem fogja kialudni magát. A szülők közti testi kapcsolat elmaradásáról se feledkezzünk meg!

Ha megvan a külön ágyikó, szerezz be egy puha állatkát, amiről úgy gondolod, hogy szeretni fogja a bébi. Ez legyen mindig az ágyában, jelentse számára az alvásidőt.

Második szakasz:

Ha még szopizik a baba, próbáld meg elkerülni, hogy elaludjon a ciciden. Ha elszundizott, nem kell felkeltened, de okos dolog lenne rászoktatni, hogy cici= evés, és ágyikó=alvás. Csodás élmény nézni az öledben fekvő alvó csecsemőt, de ha a karjaidban alszik el, biztosra veheted, hogy előbb-utább fel fog riadni a hiányodra. Gondolj csak bele: Te nem ijednél meg, ha egyik éjjel befeküdnél az ágyadba a férjed mellé, és az éjszaka arra ébrednél, hogy a kerti nyugágyon vagy? Mint minden embernek, Neked is vannak mikroébredéseid, és ha mindent "rendben" találsz, visszaalszol. Ugyanez játszódik le a csecsemőkben is: egyszerűen megriadnak, hiszen nem ott találják magukat, ahol elaludtak.

Amennyiben már nem szopizik a gyerkőc, mindenképpen iktass be egy csendes, nyugodt programot, mint pl. képeskönyv nézegetése. Bármi lehet, a lényeg, hogy együtt legyetek, és semmiképpen ne legyen fizikailag, inkább szellemileg aktív foglalkozás, mert előbbitől feldobódik, utóbbitól viszont eltompul. A nap záró momentuma a szobáján kívül follyon, este csakis az alvást jelentse számára. Ilyenkor mindig halkan beszélj hozzá, kevés fény világítson, és próbáljátok úgy intézni, hogy ezt a szertartást senki ne zavarhassa meg.

Harmadik szakasz:

Miután befejeződött a szopi és/vagy a mese, szóban "felkészíted" az alvásra: - Megyünk csicsizni, Füles Mackó már vár az ágyikóban; de csendben menjünk, Ő már alszik ám! Ne fektesd le azonnal, iktass be egy a gyerkőc számára komoly feladatot, pl. kapcsolja le a villanyt, takarja be a Füles Mackót; kisebbeknek csak mutassuk meg, vagy engedjük, hogy 1-2 percig babrálhassa a kilincset, vagy amit szeret. Ezután jön a búcsú, egy simogatás, ölelés, "jóéjtpuszi", és zsupp az ágyba. Pár mondat erejéig még mellette maradhatsz, de miután elindulsz kifelé, csak egy pá-pá, és gyere ki! Valószínűleg sírni, kiabálni fog, hiszen nem szokott hozzá, hogy egyedül hagyják, ettől függetlenül ne szaladj vissza hozzá! Hagyj neki 1-2 percet, elképzelhető az is, hogy lecsillapodik, ha nem, akkor újra bemész hozzá, és megpróbálod határozottan, de kedvesen, megnyugtatni. Mondhatod neki, hogy Te is mész szundizni, hiszen itt a nap vége, elfáradtál. Szívesen aludnál vele, de nem férsz be az ágyába, ezért apával alszol. Reggel, amint felébred, és szól, itt leszel. Finomat fogtok reggelizni, nagyot játszani....stb. Újra gyere ki! Óvatosan növeld a kint töltött idő hosszúságát. Én sosem néztem az időt, mindig az ösztöneimre hallgattam. A gyerkőcök minimum fél, maximum két óráig bírják, eleinte feladják, később pedig rájönnek, hogy nem kell félniük, hiszen eddig bármikor jelezték ébrenlétüket, a mama mindig megjelent.

Negyedik szakasz:

Megvagyunk az elalvással. Nagy esély van rá, hogy amint első ízben történik meg az egyedül való elalvás, azon az éjjelen nem fog felébredni. Ha mégis, ugyanezt az elvet kövessük. A legfontosabb, hogy ne vedd ki az ágyból, ne próbáld különböző módszerekkel altatni, gondolok itt a ringatásra, éneklésre. Fizikailag, lelkileg fárasztó - tudom -, de pár nap, maximum 1 hét alatt megoldódik a probléma, és jöhet a nyugodt éjszaka! Amennyiben mindig is egyedül aludt el a bébid, és mégis felébred éjjelente, akkor valószínűleg rossz szoktatás áll a háttérben. Ha minden esetben megszoptatod, mikor felriad, megszokja. Dr. Gál Éva, a Madarász utcai Gyermekklinika gyermekgyógyásza, és alvásszakértője mondta nekem, hogy amennyiben a gyermek az esti szoptatásnál/vacsoránál megette/megitta a szokásos mennyiségét, ki kell bírnia reggelig. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy adj fel az éjszakai szoptatásokkal, hiszen tejserkentő minden egyes szopi a mellednek, de ha terhes számodra a kialvatlanság, és úgy érzed, hogy gyermeked sem kiegyensúlyozott emiatt, akkor döntened kell. Amennyiben nem anyatejes babáról van szó, ne szoktasd rá az éjszakai tápszerezésre, sőt még vízivásra sem. Hidd el, ha egy cumisüveggel/pohárral a kezedben rohansz be, következő alkalommal is várni fogja. Van egy anyuka - remélem nem haragszik meg, amiért felhozom példaként az esetüket, csakis tanulságként -, akinek a kislánya kizárólag a hajszárító hangjára aludt el. Kárt nem okozott vele /meg is mosolyogtatott a sztorival : ) /, csak az Ő életét nehezítette meg, és tette kényelmetlenné az esti lefektetés különlegessége.

Amennyiben az alapszabályokat elsajátítod, és megfogadod a tippeket, meg fogsz lepődni. Az a tapasztalat, hogy minél nagyobb a gyermek, annál nehezebb "ránevelni" az éjszaka átalvására. Sok-sok türelem és szeretet!

Fontos:

- Csak akkor kezdj bele a szoktatásba, ha a pároddal együtt lelkileg fel vagytok rá készülve! Mindenképpen beszéljétek át, mit hogyan szeretnétek csinálni. Ha szekptikusak vagytok a módszer bármelyik pontjával, jól gondoljátok át, és csak azután cselekedjetek.

- Gyermekeddel mindig légy határozott - de szeretetreméltó -, a gyerkőcök rögtön megérzik benned a kétséget, és megragadják az alkalmat...

- Ne kezd el a módszert, ha a baba beteg, várd meg, míg teljesen meggyógyul!

- Vannak kivételes esetek az éjszakai ébredésekkel kapcsolatban, ilyenkor a Te megítélésedre, anyai ösztöneidre van szükség. Meg lehet különböztetni a rémálomból való ébredés és a fogfájás okozta sírást is egymástól, ezekben az esetekben szüksége van a bébinek egy ölelésre, esetleg arra, hogy egy kicsit ott legyél vele. Előfordulhat, hogy nyáron megszomjazik a nagy hőségben, természetesen adhatsz neki vizet (csakis vizet, gondolj az ép fogakra!), 1-1 alkalom miatt nem fog hozzászokni.

Brekibogyó